2.fejezet

Másnap Naruto vánszorogva,táskával a szeme alatt jött be a suliba és senkinek sem tudott normálisan köszönni.

- Dobe…ha még élsz,válaszolj!

- Teme…- de ez úgy hangzott,mint valami kísértet.

- Legalább élsz. Ez jó jel. Figyelj,ez így nem lesz jó…bekísérlek az orvosiba.

- o…Oké- mondta kómásan és Sasukének dőlt és azonnal el is aludt. Sasuke bosszankodva vitte be az iskolaorvoshoz és letette az ágyra. Az orvos hamarosan jött és megnézte a fiút.

- Mi baja van?

- Az egyik dolog az,hogy valószínűleg éjszaka nem aludt egy cseppet sem. A másik dolog az,hogy lázas,tehát haza kell küldenem. Ha felébred,lehet,hogy már lázas sem lesz,mindenesetre ha iskola után sem ébredne fel,akkor gyere be és vidd haza.

- Oké. Köszönöm.

- Na szaladj órára- mondta kedvesen,de Sasuke már nem foglalkozott vele. „Vajon…nem lehet…lehetetlen,hogy egész éjjel olvasta azt a szart…remélem nem lesz semmi baja. Miket gondolok én,hiszen az a baka mindig megússza! Nehogy már Naruto legyen beteg! Ha megtudom,hogy amiatt lesz beteg,biztosan agyonverem…” Közben beért a terembe és várta,hogy kezdődjön a matekóra.

Suli után visszament az orvosiba és az orvosnőt látta meg először.

- Üdv. Azért az idiótáért jöttem- intett a fejével a szoba felé.

- Szia! Már fent van- kuncogott- Azt mondta,hogy megvár téged. Már nagyon is jól van,nem lázas.

- Rendben,köszönöm- mondta és bement. A Naruto úgy tetette,mintha aludna.

- Dobe,tudom,hogy fent vagy,az orvosnő mondta- miután Naruto nem mozdult,Sasuke nyugodt mozdulatokkal ült le mellé és megcsikizte.

- Haha,ne csikizz!- nevetett fel- Sasuke…lelepleztél- öltötte ki rá a nyelvét.

- Más vagy,mint szoktál lenni- állapította meg Sasuke.

- Miért is?- vigyorgott.

- Nem érdekes,gyere,vége a sulinak.

- Oké- mondta és felállt- Suyoku-chan,köszönök mindent- mosolygott.

- Nincs mit Naruto. Máskor is nézz be,szívesen látlak benneteket-kacsintott.

Elindultak hazafelé,mivel egy utcába laktak.

- Tényleg más vagy- állapította meg újra a holló.

- Még mindig nem mondtad el,hogy miért hiszed azt- mosolygott rá.

- Más az ahogy beszélsz hozzám. És máshogy nézel rám. Mondd,miért nem aludtál éjjel?

- Hát…- nézett félre.

- Ne mondd,hogy kiolvastad…- szűkült össze a szeme.

- De- vigyorgott- Viszont nem amiatt maradtam fent,azt két óra alatt el tudtam olvasni.

- Akkor?- lépett hozzá közelebb.

- Én…- átgondolta,mit mondd,aztán úgy döntött,hogy dacol- Akkor sem mondom meg neked,hogyha arccal a betonba döngölsz!

- Pedig készülök rá,akár elmondod,akár nem…

- Akkor sem,ha megkínzol vagy…- hirtelen elhallgatott és sietett a házához.

- Dobe… Vagy?- látszólag is nagyon érdekelte a feketehajút Naruto mondandója.

- Nem mindegy az neked?- vette gyorsabbra a tempóját.

- Nem! Csak nem arra akarsz kilyukadni,hogy azt tenném veled,amit a történetben?- mosolyodott el perverzen Sasuke. Naruto gyakran csodálta,hogy az Uchiha szinte látja minden gondolatát,de most ledöbbent.

- Hagyj békén,Teme!!!- ordított rá,majd befutott a házába és rázárta magára az ajtót.

Sasuke sóhajtva folytatta útját hazafelé,miközben erősen gondolkodott valamin.

„ Egyszerűen lehetetlennek tartom,hogy Naruto emiatt a kis írás miatt meleg legyen és belém szeressen. Szerintem másról van szó. Engem ugyanis lehetetlen szeretni…gúnyolódok rajta és néha le is alázom. Valószínűleg azért gondol ilyesmire,mert olvasta. Ez vele megeshet…csak tudnám,hogy mit vár attól a történettől…” Hazaért és köszöntötte a bátyját,Itachit. Az idősebb fél most kb. olyan mogorva hangulatban volt,mint Sasuke,így nem csoda,ha nem beszéltek egy-egy szónál többet. Mindig is együtt laktak,de sosem jöttek ki jól,épp ezért nem alakult ki közöttük bizalmas viszony.

Sasuke rávetette magát az ágyra és azonnal el is aludt.

*****

Naruto az ágyán feküdt hanyatt és egész végig sírt. Saját magát sem értette. Ma,amikor Sasuke érte jött,legszívesebben lerázta volna magáról,de nem tehette,hisz mindenképpen magyarázkodnia kellett volna holnap. Így más nem maradt,csak a sírás,attól remélt valami bíztatót a holnapra nézve,ami majd átsegíti őt azon a beszélgetésen. Az,hogy ezt elolvasta,rádöbbentette valamire,ami mindig is ott motoszkált a fejében,csak éppen nem akarta elfogadni,vagy felfogni. Szívből gyűlölte azt az embert,aki ráébresztette erre az érzésre,amit úgy érzett,hogy soha senki nem tudhat meg.

Már nem tudott többet sírni,így csendben betakarózott és lassacskán szemére szállt a jótékony álom…

Másnap mint akit kicseréltek volna,nyoma sem maradt annak a kétségbeesett Narutonak,aki a tegnap éjjelt végigsírta a feketehajú miatt,csupán a vörös szemei maradtak meg belőle,de egy elszánt mosoly vette formáját a száján. Összeszedte magát,lezuhanyozott,megfésülte gubancos haját,annak ellenére,hogy az ugyanúgy össze-vissza állt,majd bekapta a reggeli ramenjét és a táskájával az iskolába indult.

Beért a suliba és sikerült tíz percet késnie. Mivel most matekóra volt,így Iruka-sensei már bent volt és leszidta a szőkét. Naruto bevetette a bűnbánó „Ugyenincsharag” pofiját és csillogó szeme műkönnyel lett tele,így a tanár sóhajtott egyet,ami azt jelentette,hogy győzött,így a helyére ment és kipakolta a felszerelését. Mivel a középiskolában informatika-szakra jelentkezett Sasukével együtt,így nem csoda,hogy a legtöbb óra informatika illetve matek volt. Volt néhány testnevelés óra Orochimaru-senseiel,illetve pár biológiaóra Jiraya-senseiel,de nem volt túl sok belőlük,inkább csak az elsőből.

Eltelt egy óra,szünetben Neji és Ino hívta Narutot és Sasukét hogy sörözzenek velük a suli udvarán,de sem Naruto,sem Sasuke nem ment. Hinata vörös fejjel ment ki Sai után,Shikamaru aludt,a többiek pedig mind kimentek a teremből. Sasuke számára ideális alkalom volt ez arra,hogy végre beszélhessen Narutoval a tegnapról.

- Szia,Naruto.

- Teme…nincs kedvem hülyeségekről beszélni- magában pofonvágta magát,hogy miért ilyen bunkó,mikor Sasuke most kivételesen normálisan szólt hozzá.

- Nyugodj meg. Én csak azt akarom megtudni,hogy miért szaladtál el- mondta nyugodtan.

- Bocs,Sasuke- hajtotta le a fejét- Csak nem akartam olyasmit hallani…- mondta. Sasuke sokáig gondolkodott,hogy mit mondjon,mielőtt megszólalt volna.

- Értem. Öhm,beszéltem ma reggel Kakashival…szörnyű egy pasas…

- Miért?- fordult oda.

- Ő írta azt a khm…történetet…de ne aggódj,már elintéztem,azt hiszem- nézett félre.

- Mondd el,hogy volt!- kérlelte,miközben leültek a földre. Sasuke nem nézett a szemébe és kicsit elpirult. Narutonak olyan érzése volt,hogy valamit titkol.

- Esélytelen,Dobe…- használta a kedvenc szavát.

- Sasuke!- förmedt rá és megfogta a karját- Mondd már el,nem halsz bele!

- Nem!- nézett a szemébe halvány pírral az arcán. Naruto előtt minden megvilágosodott. Szemei kitágultak,az ő arcán is pír keletkezett és szédülni kezdett- Mi a baj,Dobe?

- Semmi,csak…- nem tudta tovább mondani,képtelen volt rá. Sasuke ezután ugyanazt a reakciót produkálta,majd kínjában elkapta a tekintetét és elfordult,de érezte,hogy a szőke még mindig nézi,majd egy puffanást hallott maga mögött.

- Dobe?- nézett hátra- Dobe! A francba,hogy tudott ez elájulni,megőrülök!- erre a hangra Shikamaru is felébredt cigivel a szájában,de amint meglátta,hogy a padtársa elájult,sóhajtott egyet és lassan visszaaludt.

Sasuke karjában a Narutoval szaladt az orvosiba-egy héten immáron másodjára. Amint odaért bevitte és letette a szőkét az ágyra,majd köszönt az orvosnőnek.

- Szia,Sasuke…csak nem megint Naruto-kun?

- Jó napot,Suyoku,igen…ez a baka elájult…- nézett rá.

- Hát…mit mondjak,elég beteges fajta lehet-kuncogott.

- Ami azt illeti…nem igazán. Abszolút nem szokott beteg lenni,ez most kivételes eset…

- Meg tudod mondani,mitől került ilyen állapotba?- vizsgálta meg a szőkét. Közben becsengettek és Sasuke még mindig nem válaszolt.

- Ez eléggé…magánügy. Szeretném megvárni,míg felébred…

- Értem. Nekem úgy is el kell mennem,két óra múlva tudok csak jönni. Vigyázol rá addig,vagy zárjam be az ajtót?

- Itt maradok vele- ült le az ágy szélére. Az orvosnő bólintott és elköszönt,Sasuke biccentett neki. Ránézett a szőkére és beszélt hozzá- Ne aggódj,átérzem a helyzetedet…

Kisöpört pár tincset az arcából és sóhajtott. „Nem értem,hogy történhetett meg velünk az,hogy beleszerettünk a másikba. Pontosan úgy néz rám,mint én rá és ez olyan…zavaró. Pont mikor olvastam egy részletet abból a…na jó,nem dühítem magam. De nem értem még mindig,hogy mi volt az a pont,ahonnan én is másképpen néztem rá?! Tulajdonképpen…talán mióta az iskolába jöttünk. De ez most nem is érdekes. Csak azt akarom,hogy felébredjen és megbeszélhessünk mindent. Hogy elfogadja…Jaj,édes Naruto,ébredj fel…” Gondolkozott magában. Már eltelt a másik matekóra és elkezdődött az egyik infó a négyből.

Naruto valahol az óra közepén ébredt fel. Először nem látott semmit,csak homályos foltokat,majd mikor a szeme fókuszálódott,egyből megtalálta az ében szemeket,amik mindig is elvarázsolták. Félve nézett ugyan,de amint meglátta a holló száján megbúvó mosolyt,megnyugodott és lassan felült.

- Pihenj csak,ha még szeretnél. Bár én szeretnék beszélni veled- mosolygott továbbra is.

- Nem,Sasuke. Én is beszélni akarok veled,csak tudod…- nézett félre.

- Hé,Dobe? Te zavarodban ájultál el?- nézett rá kedvesen. Naruto elpirult és erre fájni kezdett a feje,mire nyüszített egyet és a fejét fogta- szóval igen. Feküdj vissza.

- Nem akarok…csak szűnne már meg a fejfájásom,adj valami gyógyszert!- nyüszített továbbra is,mire Sasuke odahajolt hozzá és megpuszilta a szőke fürtöket. Naruto hirtelen elvette a kezét a halántékáról és lassan felemelte a tekintetét a feketére.

- Fáj még?- kérdezte mosolyogva. A másiknak már valahogy elmúlt a fájdalma,de ezt nem közölte társával. Inkább mosolyogva válaszolt Sasukének.

- Igen,fáj még,nem elég erős a gyógyszer…

- Nem?Oh. Akkor kapsz valami erősebbet,hátha attól jobban leszel- csillant meg a fény a szemében,majd újra közel hajolt hozzá,de most nem a buksiját célozta meg,hanem az arcát. Végigpuszilgatta mindenhol,míg végül eljutott az ajkáig. Lágyan beleharapott,mire egy sóhaj szállt ki onnan. Erre egy pillanatra elmosolyodott,majd becsúsztatta a nyelvét a szőke szájába. A csók hosszú volt és lassú,miközben ölelték egymást,s csókjuk közben megszűnt az idő is. Mikor zihálva szétváltak,egymás szemébe néztek. Sasuke elvigyorodott.

- Ez azt jelenti,hogy végre elfogadod,hogy belém vagy szerelmes,vagy azt mondod,hogy véletlen volt?

- Ha te is,akkor én is,Teme!- vigyorgott ugyanúgy.

- Én szeretlek,Dobe- nézett komolyan.

- Véletlen volt!- nézett rá továbbra is nagy rókavigyorral. Sasuke úgy tett,mint aki megsértődött és elfordult tőle,még a fejét is lehajtotta. Naruto elszégyellte magát és odabújt kedveséhez- Ne sértődj meg rám,Sasuke-chan…- búgta hátulról a fülébe- Persze,hogy szeretlek! Őszintén megmondva…én már jó ideje szeretlek…mióta ismerlek,azóta. Az,hogy az a perverz sensei megírta azt a történetet,az csak ráébresztett engem,hogy tényleg nagyon fontos vagy nekem…- mondta,majd Sasuke elé mászott és ránézett. Sasuke végig egy önelégült mosollyal hallgatta a szőke mondandóját és most gyorsan meg is csókolta. Most nem volt olyan hosszú a csók,mert zajokat hallottak az ajtó felől. Mikor elváltak,akkor lépett be Suyoku és jól megnézte a helyzetet. Naruto Sasuke előtt ül az ágyon és a fekete épp most veszi le a kezét a derekáról.

- Suyoku-chaaaan! Szia!- köszöntötte nagy vigyorral a nőt,aki mosolyogva lépett közelebb egy kupac papírral a kezében.

- Szia,Naruto! Látom felébredtél- kuncogott,majd odakacsintott a feketének- Már értem,hogy mi a magánügy- mosolygott,majd megpöckölte Naruto orrát- Te kis szerelmes,de irigy lettem rád!

- Áú,Suyoku-chaaaan! Ez fájt!- dörzsölgette az orrát. Sasuke mosolygott.

- Kell gyógyszer rá?- kérdezte tettetett aggodalommal. Naruto elpirult és megint fájni kezdett a feje. De most már kevésbé és ettől kicsit visszatért az életkedve.

- Sasuke…én nem hiszem,hogy..

- Miért,csak egy puszi- mondta egoistán mosolyogva.

- Miattam ne zavartassátok magatokat,jó látni,hogy jól vagytok!- kuncogott jó szokásához híven. Sasuke közel húzta magához a szőkét,maga felé fordította majd egy hosszú csókra olvasztotta ajkukat. Naruto kicsit kínosnak érezte,hogy Suyoku-chan végignézi,amint ők csókot váltanak,de aztán beleélte magát a csókba és nem törődött ezzel. Mikor abbahagyták,Sasuke rámosolygott és ő viszonozta,majd odafordult jót mosolygó nőhöz.

- Suyoku-chan,nem írnál nekünk egy igazolást erre a napra?

- De,persze,szívesen írok nektek- körmölt pár percig,majd odanyújtotta a papírt- Tessék!

- Nagyon szépen köszönjük!- mondta illedelmesen a holló és meghajoltak.

- Ugyan,nincs mit,fiúk!

- Viszlát,Suyoku!

- Szia,Suyo-chan!- integetett Naruto,majd kiléptek a szobából és kifelé vették az irányt.

- Mit csináljunk? Én éhes vagyok…

- Menjünk el kajálni valahova. És mivel tudom,hogy nem hozol pénzt magaddal,ezért meghívlak- mosolygott. Naruto a nyakába ugrott és megköszönte egy halvány csókkal,majd elindultak a rameneshez. Senki nem volt ott,így nyugodtan beszélgethettek és ehettek,sőt,Narutonak megengedték,hogy az első két tányér rament ingyen fogyaszthassa el,mivel olyan kis bájos  pofikája van az egyik pultos szerint.

- Sasuke…ma írta msn-en Neji,hogy lesz egy buli nála. Mindkettőnket meghívott.

- Menjünk el?- kérdezte átölelve barátját.

- Igen! Persze,csak ha akarsz.

- Menjünk. Mikor lesz?

- Ma este…8kor- emlékezett vissza- És most fél hét van!

- Jójó,akkor sietünk.

- Oké,ha kész vagy,gyere át,kopogtatás nélkül bejöhetsz,de azért szólj,nem akarok rád találni pl. a fürdőmben vagy valami hasonló jó helyen…

- Nem garantálom- mosolyodott el. Mielőtt Naruto ellenkezhetett volna,megcsókolta és intett neki.

Naruto magában elkönyvelte,hogy Sasuke direkt mindent megtesz,hogy őt zavarba hozza. Ezen füstölögve hamar hazaért és elindult zuhanyozni. Közben mindent megtett,hogy ne gondoljon a feketehajúra,ugyanis ha rágondol…akkor meredezni kezdett az alsó tagja,amit nagyon utált,ezért nem is hordott ráfeszülős nadrágokat. Csupán attól a gondolattól,hogy kedvese hozzáér,egyből hevesebben vert a szíve. De mivel nem tudott nem Sasukére gondolni,így muszáj volt valamivel csillapítani a fűtött vágyait…

*****

Sasuke is elindult zuhanyozni,hamar végzett,felvett magára egy fekete,hálós,ujjatlan pólót és egy kényelmes fekete nadrágot. Ezzel az összeállítással jól nézett ki,állapította meg. Megfésülte a haját,felvette a szöges csuklópántját és mikor úgy állapította meg,hogy készen van,elindult Narutohoz. Reménykedett benne,hogy a szőke éppen fürdésből jön ki vagy esetleg láthatja öltözni a szőkéjét. Mikor odaért,csalódnia kellett egy kicsit,mert a szőkéről már csak a póló hiányzott,úgy lépett be a házba.

- Mindjárt készen leszek…- mondta és a szobájába hívta a hollót,aki sokszor végigvizslatta a szemével- Most mi van? Ne nézz már így,mert fájni fog a fejem…

- Bocs,de nem tudom rólad levenni a szemem- mosolygott és továbbra is az izmos felsőtestet fürkészte. Narutot enyhe pír színezte,majd elfordult és a szekrény elé lépkedett. Mikor felvette a hosszú ujjú necc felsőt és rá az ujjatlan vörös felsőt,Sasuke leült az ágyra- Őszintén reméltem,hogy még azelőtt jövök,mielőtt felvetted volna magadra azokat. De így sem rossz- stírölte. Naruto nem is figyelt rá,mivel tudta,ha most ránéz,biztosan az ájulás kerülgeti a zavar okozta fejfájása miatt,így inkább folytatta a teendőit,a fejére csatolta a kedvenc fejpántját,megfésülte borzos fejét,hogy a rakoncátlan tincsei mégis álljanak valahogy,bár ez utóbbiba már Sasuke is besegített és sikerült egész jó frizurát csinálnia neki. Miután váltottak egy szerelmes csókot,együtt elindultak a Hyuuga-házhoz.

- Azta! Nézd,Sasuke,milyen nagy háza van Nejinek! Hinata is otthon lesz?

- Nem tudom,Dobe. Ott jön az az idegesítő fruska is…- mondta és tekintetét Sakurára emelte,aki Inoval és a mindenevő Chojival jött egyenesen feléjük.

- Sziasztoooook!- integetett a rózsaszín hajú nekik,Naruto vigyorogva köszöntötte őket,míg sasuke mogorván biccentett nekik. Elindultak a házba,becsöngettek,mire Neji ajtót nyitott.

- Gyertek be! A húgom nincs itt,mert éppen Saial van találkozója- mondta sejtelmesen,mire mind a négyen- mivel Choji chipset zabált- felfigyeltek,majd beléptek a küszöbön. Nagyon szép volt a Hyuuga otthona,ezt meg is jegyezték neki,majd köszöntötték a többieket. Shikamaru,Kiba,Ten-Ten,Temari,Gaara,Rock Lee és furcsa módon Itachi is ott volt.

- Nocsak,bátyus,hogy-hogy élvezhetjük a társaságodat?

- Nocsak,otouto,hogy-hogy elhoztad a kis szerelmedet is?- heccelte. Sakura és Ino azt hitték,hogy róluk van szó,ahogy mindenki,aki hallotta, azt hitte,de ezt a tényt azonnal cáfolni kezdte a fiatalabbik Uchiha.

- Tedd meg azt a szívességet,hogy befogod a szádat,itt lányok is vannak- mosolygott idegesen,majd elsétált az egyik asztalhoz,ahol puncs volt. Naruto és a hármas követte őt,bár csak Naruto szólt ezután.

- Lányok is vannak? A tesód tudja?

- Magától jött rá,hisz mégiscsak a bátyám. Na nézz ki valami jó kis helyet ebben a szobában,ahol leülhetnénk- mondta,mire a szőke nézelődni kezdett. A feketehajú addig odafordult a két lányhoz és a zabagéphez- Kér valaki puncsot!

- Én!- mondták egyszerre a lányok,mire Sasuke egy apró mosollyal jutalmazta őket,majd töltött nekik. A buli akkor kezdődött el igazán,mikor Lee a magával hozott cd-it betette és mindenki ment táncolni. Shikamarun és természetesen Chojin kívül mindenki táncolt,sőt a tömegben azt sem lehetett megállapítani,hogy ki kivel táncol és kinek a derekát fogja,így Sasukének volt lehetősége átkarolnia kedvesét. Mikor lejárt a szám,egy lassú következett,aminél már túl feltűnő lett volna ilyesmi,ezért inkább ittak még puncsot- szakéval vegyítve. Fokozódott a hangulat,ahogy belemerültek az éjszakába,végül úgy döntöttek,hogy üvegeznek. Temari és Gaara már hazamentek,ahogy Choji és Ino is,így maradt Shika,Ten-Ten,Kiba,Rock Lee,Sakura,Itachi,Neji természetesen a házigazda képében,Sasuke és Naruto.

- Szabályok?- kérdezte Shikamaru unott hangon.

- Valaki pörget és akire pörgetett azt megcsókolja. Ha nem hajlandó a két fél beleegyezni,akkor egy-egy ruhadarabot levesznek. Kiszállni akkor nem lehet,ha éppen te jössz a soron. Mindenki köteles igazi csókot váltani azzal,akit pörgetett- vázolta Neji.

- Oké,kezdhetjük- mondta Naruto- Lányoké az elsőbbség!

- Akkor pörgess te…- jegyezte meg Itachi,mire a szőke mérgelődött,Sasuke pedig gyilkos pillantást vetett bátyjára. Végül Ten-Ten beleegyezett abba,hogy pörget és Leet pörgette ki. Sóhajtott egy nagyot,majd gyorsan odahajolt hozzá és megcsókolta. Lee Sakurát pörgette ki,nagy örömére,a lánynak pedig nagy bánatára. Sakura Nejit,Neji Kibát,aki ugyan ellenkezett,de végül úgy döntött,hogy egy csók nem árthat neki. Kiba Shikamarut,aki inkább levette a felsőjét- meg lehet érteni- Shika pedig Narutot.

- Muszáj ezt?

- Muszáj,vagy vetkőzz- mondta Neji,mire a szőke sóhajtott egyet,majd egy csókot nyomott a fiú szájára. Ezt is túlélte,gondolta,bár látta,hogy Sasuke féltékeny pillantásokat vet felé,de aztán ment tovább a játék. Naruto a legnagyobb szerencséjére Sasukét pörgette,majd odahajolt hozzá és megcsókolta. A csók csak egy pár pillanattal volt hosszabb,mint az eddigiek,de mivel Sasuke észhez tért,hogy mégiscsak a többiek előtt teszik ezt,így eltolta magát. Sakura úgy érezte,megöli az irigység,hogy nem ő csókolhatja meg a fiút,hanem az a féleszű Naruto. Ten-Ten viccből megjegyezte azt,ami mindenkinek feltűnt már.

- Wow! Tök úgy látszott,mintha rutinból csináltátok volna! Valami van tán közöttetek?

- Hogy mit mondtál??!!- dühöngött Sakura,míg Itachi megjegyezte:

- Mert rutinból volt…de még mennyire…- mindenki Itachira figyelt,mire Sasuke egy nagy jobbost osztott neki,majd rideg arccal visszaült a helyére.

- Idióta onii-san…Folytathatjuk?

- Aha!- mondták,miközben Lee újabb zenét nyomott be. Sasuke Ten-Tent pörgette,majd megcsókolta gyorsan. Ten-Ten elképedt egy pillanatra,hogy az kisebbik Uchiha milyen jól csókol,majd Sakurát pörgette.

- Ez komoly? Nem tudtál volna mást húzni?

- Nem tehetek róla! De nem vállalom,hogy leveszem a pólómat!

- Én sem. Akkor nincs más választásunk- mondta fintorogva és megcsókolta a lányt.

Gyorsan telt az idő a jó társaság miatt,majd lassan Lee,Ten-Ten és Kiba is hazament. A többiek tovább folytatták a játékot,Itachi kipörgette a testvérét.

-Otouto- mondta olyan hangon,mint aki éppen hányni készül- Válassz te,hogy mi legyen....

- Hát…már Kiba miatt lekerült a pólóm…a nadrágomat nem szívesen venném le,mivel Sakura itt van- nézett megvetően a lányra,akiről lehervadt a gonosz mosoly- Én kibírok egy csókot veled,ha beleegyezel.

- Felőlem- mondta érdektelenül,majd hirtelen odahajolt hozzá és megcsókolta. Mindössze pár másodpercig tartott,de nagyon követelőző csók volt,ez a többieknek is feltűnt.

- Ilyet még egyszer meg ne merj…- sziszegte neki összeszűkült szemekkel.

- Csak,hogy tudd,én nem vagyok olyan,mint te,így nem vagyok finom egy olyannal,mint te.

- Azt ajánlom,Itachi,hogy nagyon gyorsan fogd be azt a ronda pofádat,mielőtt én vágom ki a nyelved!- mondta és lenyugodva visszaült a helyére.

- Mi az,hogy olyan,mint ő? Olyannal,mint ő? Nem értek semmit!- mondta Sakura.

- Befogod,bátyám!- mondta,mielőtt megszólalt volna a másik,majd nyugodt hanggal mondta- Ne foglalkozz vele,játszunk tovább.

- Oké…- mondta Sakura. Sasuke Leet pörgette,mire fintorogva hajoltak egymáshoz. Naruto mindent ájuldozva nézett végig,majd nézte,ahogy az üveg nála áll meg. A szőke olyan arcot vágott,mint Sasuke,majd inkább levette magáról a vörös felsőt,így szépen látszottak a kidolgozott izmai. A holló egy pillanatra végignézett rajta,majd megnézte,hogy Naruto kit pörget. A szőke Shikát pörgette,majd egy szemforgatással odahajolt hozzá és megcsókolta.

Ez sokáig így ment,lassan kezdtek oszladozni,míg csak Shikamaru,Itachi,Sasuke és Naruto maradt a vendégek közül.

- Na végre,hogy az az ostoba csaj elhúzott- helyezte magát kényelembe- Így gondolom,nem zavar,ha Shika és Neji előtt mondok pár dolgot.

- Mi a jóistenért kell folyton engem szívatni? Mit csináltam én,hogy ezt érdemlem tőled,te mamlasz?- szólt idegesen,miközben a zsebébe tette a csuklópántokat,mert már nagyon nyomták. Itachi megszólalt volna,de helyette Naruto beszélt,mert már elege lett ebből.

- Na jó. Nekem aztán már tényleg elegem van ebből az egészből. Nekem az is tök mindegy,hogyha mindenki megtudja,de Itachi, már nagyon idegesítesz.

- Akkor elmondhatom?

- Felőlem…- dőlt hátra a falnak Sasuke.

- Az van,hogy az én kedves kis öcsém- nyájasan ejtette ki a szavakat a száján- meleg.

- Jaj,de meglepődtem- mondta unottan Shikamaru.

- Várható volt. Azt tudtam,hogy Naruto az,látszik rajta. Együtt vagytok?

- Aha- mondta Sasuke- Itachi,tudtam,hogy nem bírod ki. Nem tudom,miért zavar ennyire.

- Én sem tudom. Persze,már régóta tudom,hogy a kis szőke a szerelmed,én csak közöltem a tényeket,kíváncsi voltam,hogy letagadod-e.

- Minek…Naruto,fogadd meg a tanácsom és ne találkozz össze a bátyámmal egy sötét utcában. Született buziverő.

- Jaj,de jó nekem- mondta cinikusan- De azért megfogadom. Ha lehet,nappal is kerülöm őt,mert ez teljesen idegbeteg.

- Egyetértek- csatlakozott a beszélgetésbe Shikamaru- Ennyin felfújnia magát…

- Na ennyit erről. Kértek valami enni,inni vagy valami?

- Nem,kösz,én megyek haza,mert ez a nap lefárasztott- ásította a fiú.

- Engem is…én is megyek,de azért tök jó buli volt…jó éjt! –állt fel Naruto szédelegve és az ajtó felé lépett.

- Ajánlom,otouto,hogy reggelig ne is lássalak,de ha lehet,még akkor sem.

- Egyszer zsíros kenyérrel fogom betömködni azt a baromi nagy szádat,onii.

- Na jó, hagyjátok már egymást! Örülök,hogy itt voltatok nálam,lehet,hogy csinálok még ilyen bulikat!- mondta a házigazda,miközben Hinata nevetve jött haza Sai társaságában.

- Szia,Hinata! Hello,Sai!- vigyorgott a szőke,a többiek is köszöntek.

- Szia,Naruto!- köszöntek egyszerre és még ezen is együtt nevettek. Neji elköszönt tőlük,majd betámogatta a részeg párocskát és bezárta az ajtót.

- Szia,kis buzi.

- Szia,te kapuszájú- válaszolt neki,majd morogva váltak ketté. Naruto aggódva nézett az idősebbik Uchiha után.

- Sasuke,ugye nem lesz baj?

- Dehogy is,Dobe,csak azért mondja,hogy legyen mivel idegesítenie. Aludhatnék nálad?

- Persze,gyere csak,bár kicsit kupi van…- mosolygott a fejét vakargatva. Sasuke adott egy puszit a buksijára,majd átfogta a derekát és úgy mentek haza Narutohoz.

- Hopsz,nem hoztam a kulcsomat…még jó,hogy a pótkulcs mindig a szőnyeg alatt van- hajolt le,miközben hozzátette- ne stíröld a fenekemet!

- Honnan…?

- Ismerlek,Sasuke!- nézett rá,mikor kiegyenesedett és betette a zárba a kulcsot,majd bementek- Te alszol fent én pedig itt lent,a kanapén. Ha bármi kell,csak kiálts le.

- Aludj te is fenn- mondta,mikor felnézett az emeleten lévő szobára- Van itt elég hely.

- Hát van,de…biztos?

- Persze,gyere,menjünk aludni- mondta. Naruto félve bólintott. Út közben elbotlott a két napja ott hagyott ramenes dobozban,amiben egy csomó elhasznált zsebkendő volt,sikeresen feldöntötte. Sasuke szkeptikusan nézett rá,majd közölte a botladozó fiúval.

- Holnap takarítunk itt,az biztos!

- Jó,csak előbb még túl kéne élni,oké?

- Hn- válaszolta és felkapta az ölébe Narutot,majd átlépkedett a sok lomon,kajadarabokon,szennyes ruhákon,ami az útját keresztezte és bevitte a szobába. Szerencsére a szőke hálószobájában már nagyobb tisztaság volt,így letette és levette a pólóját. Naruto ott állt és pirulva bámulta és ott állt,ahol Sasuke lerakta.

- Most mi van? Behoztalak,hogy ne kelljen botladoznod a saját szemetedben.

- Jaj,tényleg,köszi!- mondta,majd még mindig ott állt és figyelte a feketét.

- Miért állsz ott? Most mit nézel rajtam,Dobe? Te nem öltözöl le,vagy úgy akarsz aludni?

- Nem,nem,csak…- végignézett az alsónadrágban ülő Sasukén és azonnal elpirult.

- Segítsek neked?- vette fel a perverz vigyorát,mire a másik hevesen ellenkezni kezdett és a feje elvörösödött. El kezdte levenni a vörös és a fekete pólót,majd lehúzta a sliccét.

- Öhm,ez…olyan…

- Nyugi,édes,nem fogok rád mászni.

- Nem vagyok benne biztos…tudod,te talán nem olvastad azt a dolgot,de elmondanám,hogy pont így kezdődött…- mondta és oldalra nézett.

- Oh. Értem. Ez esetben MEGÍGÉREM,hogy nem fogok veled semmit csinálni. Így jobb?- mosolygott rá kedvesen. Naruto kifújta a levegőt,bólintott és levette a nadrágját.

- Bocsi,csak tudod,én még nem állok rá készen…megérted?- kérdezte,majd odaült mellé.

- Persze,majd ha készen állsz,akkor megtesszük. Nem sietség dolga- adott egy puszit a homlokára- Na aludjunk. Még szerencse,hogy holnap szombat és nincs suli.

- Az,szerencse. Így nem kell minden hülyével összetalálkoznunk.

- Nálad hülyébb úgy sincs,Dobe- kuncogott,majd befeküdt a takaró alá.

- Teme! Ezt most miért mondod! Kiba is hülyébb nálam,azt mondtad!

- Ja,tényleg…Kiba még nálad is idiótább,pedig rajtad nehéz túltenni- mondta,miközben Naruto is befeküdt mellé és lekapcsolta a villanyt.

- Szerencséd van,hogy szeretlek,különben már kitapostam volna belőled a szuszt!

- A lábad fel sem ér a fejemig…még nőnöd kell kicsikém- gúnyolta,mire a szőke orrba vágta és elfordult tőle.

- Rossz álmokat,Teme…

- Jó,bocsi,visszaszívtam! Ne mondtam komolyan,csak olyan aranyos vagy,mikor megsértődsz…Na! Naruto…

- Jó éjt,Sasuke…

- Jó éjt,Naruto…- suttogta a szerelme fülébe és puszit nyomott az arcára.

A szőkét mosolyogva érte el az álmok országa,s hamarosan a holló követte oda…